Orebić története

A múltban Orebić fontos hajózási központ volt. Egészen a XVI. századig Trstenica-nak nevezték, hercegi székhely volt a Raguza-i Köztársaság fennhatósága alatt (1343-1806).
Orebić aranykorát a XVIII.-XIX. században élte, amikor a tengeri hajózás virágzott. 1865 és 1887 között Orebić volt a székhelye az akkori időszak egyik legnagyobb tengeri szállítmányozási vállalatának, az "Associazione Marittima di Sabioncello"-nak. A cég 33 darab, nagy klipper-vitorlással rendelkezett, melyek neveiket a biblia-i ószövetségből kapták. Akkoriban a cég törzstőkéje több mint 2 millió osztrák aranyforint volt. A tekintélyes méretű hajók elmentek egészen Észak-Amerika partjaiig, 1796-ban Jozo Fiskovic tengerészkapitány elhajózott egészen a Franciaországi Marseilles kikötőjéből az India-i óceáni Port Louis-ig Mauritius-on. A gőzhajók megjelenésével a nagy szállítmányozási cégre nehéz idők vártak, de ettől függetlenül, a tengerészet az Orebic-i lakosok egyik fő foglalkozása maradt.


Orebić és környéke látványosságai

A Gruda és a Vizanjica dombokon sziklasírokat (tumuli) és erőd-maradványokat találhatunk, melyek az írott történelem előtti időkből származnak. Ugyanitt római kori építmények maradványait is megtekinthetjük (villae rusticae, sírok).

Ferences rendi kolostor és az Angyalok Nagyasszonya templom


Orebić legfőbb látványossága a Ferences-rendi kolostor az Angyalok
Nagyasszonya (Gospa od Angela) templommal. A kolostor 152 méteres magasságban épült, innen felejthetetlen látvány nyílik a Pelješac-csatornára, Korcula-ra, Mljet-re és Lastovo-ra. A hajók és a vitorlások, amikor elhaladtak Orebić előtt, kürtjeikkel üdvözölték a kolostor templomát, védelmet és áldást kérvén, hogy biztonságos útjuk legyen. A ferences szerzetesek a templom harangjával válaszoltak.
A kolostort autóúton is el lehet érni, ám megéri gyalogosan felmenni az erdőn keresztül, a sűrű fenyvesek lombkoronája által alkotott alagúton át. A kolostor egy 152 méter magas sziklameredélyen épült a XVI. században, még a Dubrovnik-i (Raguzai) Köztársaság uralkodásának az idején. A ferencesek azért építették erre a helyre a kolostort, mert így madártávlati kilátásuk nyílt mind a négy égtájra. Ezért a kolostor és a templom nem csak vallási célt szolgált, hanem tökéletes megfigyelési pont volt a Raguzai Köztársaság számára is, ahonnan jól szemmel lehetett tartani a velencei gályák, kalózhajók és más ellenség mozgását, és szükség esetén gyorsan értesíteni lehetett Dubrovnikot a készülő veszedelemről.


A kolostor templomában két domborművet is láthatunk, melyek kiemelkedő művészeti értéket képviselnek. Az első a Szent Szüzet és a Gyermeket ábrázolja és Tomas Fiamberti Firenze-i szobrász munkája a XV. század közepéről, míg a másik a jól ismert horvát mester Nikola Firentinac műve a XVI. század elejéről.
A főoltáron látható festmények sem maradnak el művészeti értéküket tekintve a domborművektől. Az első kép a Szűzanya mennybemenetelét (Gospino uznesenje) ábrázolja, a második pedig Szent Ferencet (Sveti Franjo). Mindkét kép a Verona-i mester Maffeo munkája 1599-ből. A harmadik oltárkép a Királyok imádatát (Poklonstvo kralieva) ábrázolja és a XVII. században készült.


A kolostor nagy méretű épülete egy szinten épült és négy szárnyra tagolódik. Az épület egy egységet képez a templom épületével, amely fölött ott magasodik az impozáns harangtorony. A kolostor loggiája a Pelješac-csatornára néz, míg a kolostor sétánya az épület dél-nyugati oldala mellett halad el. Egy kincstár is található a kolostorban, ahol számos értékes műtárgyat őriznek. Az egyik kiemelkedő munka az a festmény, amely Paula-i Szent Ferencet (Sv. Franio Paolski) ábrázolja. A festmény Francesco Lilli Ancona-i festő munkája. Ezen felül XVII. századi feszületeket, ezüst kereszteket, gótikus szentségtartókat a XV. és XVI. századokból, kis ezüst fogadalmi plaketteket, melyekbe Pelješac-i vitorláshajók képeit vésték és porcelán vázákat a XIX. századból tekinthetünk meg. Az épületegyüttes összképének stílusához nagyban hozzájárul a Loggia, amelynek alapja sziklakiszögellésen nyugszik a templom déli oldalán. A Loggia-t a XVI. században építették késői gótikus és reneszánsz stílusban.


A kolostor mögötti dombon egy kis barokk templom áll, a Karmen-i Szűzanya temploma. Mellette ókori szarkofágok láthatóak az ősöreg ciprusfák szomszédságában, valamint egy barokk loggia és a Trstenica-i Hercegi palota romjai.

A Keresztény Segítők temploma

A Keresztény Segítők temploma a XIX. század végén épült, miután a régi középkori templomot elemi iskolává alakították. A templomnak gazdag gyűjteménye van ezüst műalkotásokból és XIX. századi festményekből, melyeket a tengerészek szövetségének tagjai készítettek, mint például a Boka-i Vasa Ivanković. Az egyik legrégebbi festmény a XVIII. század második feléből származik és a velencei festőnek, ifj. Jakov Palma-nak tulajdonítják.

Szentháromság templom

Az 1752-ben épült Szentháromság templomot a közeli Kućište faluban találjuk. A templom díszes barokk kápolnája a XVIII. században épült, amely Dalmáciában egyedülálló kör alakú beltérrel és márvány oltárral rendelkezik.

A Loret-i Szűzanya templom

A Loret-i Szűzanya temploma a legnagyobb templom, amely Dubrovnik városán kívül található. A templomot Kuna-ban találjuk, részét képezi egy ferences-rendi kolostornak. Ebben a kolostorban élt és dolgozott az ismert horvát festő Mato Celestin Medović. Munkái részét képezik a kolostor festmény kollekciójának és a templomban vannak kiállítva.

Tengerészeti Múzeum

A Tengerészeti Múzeumot Orebić központjában találhatjuk. Az 1957-ben alapított múzeum kollekciójának alapját azok a tárgyak alkotják, amelyeket a helyi lakosok emberöltőkön keresztül használtak. A régészeti részleg kiállítási tárgyai legnagyobb részt római, pogány és ókeresztény kori leletekből állnak. A kollekció kronológiai sorrendben mutatja be a kiállítási tárgyakat, egészen a római kor előtti időkből a horvát kereszténnyé válás időszakáig. A kiállítási tárgyak között üvegkorsók, falfestmények, bronztárgyak, csatok, bizánci és középkori pénzérmék és más kisebb templomi, világi, halászati és háztartási tárgyak tekinthetőek meg, melyek egy részét azok leletek képezik, melyeket a Majsan-szigeten talált ókori, XI. századi romokból kerültek elő. A romok pogány villa, kora középkori kolostor és templom részeit képezik.
A múzeumban Pelješac-i vitorlás hajók képeit is láthatjuk, melyeket út közben, vagy harcok közepette ábrázolták, amelyeket a kalózokkal vívtak a XVII. század elejétől a XIX. századig. A festményeken kívül különböző hajózási eszközök, fegyverek, atlaszok, hajózási és iskolai könyvek, korabeli egészségügyi- és útiokmányok, hajópatikai eszközök, medálok, tengerészek képei, legénységi lajstromok valamint a Pelješac-i Tengerészeti Közösség Szabálykönyve a tengerészek biztosításáról tekinthetőek meg. Ezeken felül ki vannak állítva azok a labdák is, amelyekkel a tengerészek játszottak, valamint hajóács felszerelések, amelyeket abban a rövid időszakban használtak amikor Orebic-ben még működött az 1875-ben alapított hajóépítő műhely.

Nakovana Spila

Az utóbbi időszakban egy szokatlan régészeti felfedezés fordította a figyelmet a Pelješac-félsziget felé. Nakovana falu körzetében található egy barlang, a Nakovana Spila, ahol a régészek egy illír síremléket találtak, amely a hellenisztikus időszakból (i.e. IV-I. század) származnak. A sír bejáratát kőtömbökkel zárták el, ezért az érintetlen maradt több mint 2000 éven át. A sziklatömbök eltávolítása után a régészek a keskeny bejáraton keresztül bejutottak a barlang tágas galériájába, ahol több ezer finom kerámia darabot, kancsót, kőtáblát és amforát találtak. Ezek a fényűző tárgyak az egykori görög kolóniák műhelyeiben készültek, Dél-Itáliában vagy a görög szárazföldön. Ezek a tárgyak vagy kereskedelem, vagy kalóz tevékenység által kerültek az illírek birtokába.
A sok finom művű edény közül többen étel és ital maradványokat, kecske- és juhhúst találtak, melyek arról tanúskodnak, hogy itt nagyszabású temetkezési rituálét tartottak. A talált tárgyak nagy része egy 60 cm magas sztalaktit köré volt csoportosítva, amely valószínűsíti, hogy az egykori illírek valamiféle természet feletti képességet tulajdonítottak a cseppkőnek, így valószínűleg a termékenység, erő, harci szellem és a bátorság kultuszához lehetett köze.
A Nakovana-barlangban talált sír a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt illír régészeti lelőhely. A temetkezési hely régészeti és történelmi fontossága rendkívül kiemelkedő, hiszen magyarázatot adhat arra, hogy éltek az illírek és milyen módon olvadtak be a klasszikus mediterrán civilizációba.


Strandolási lehetőségek Orebić-ben

A Trstenica strandon homokos és kavicsos partszakaszokat is találhatunk. A közel 1 km hosszúságban húzódó strandot Orebić keleti felén találjuk, nem túl nagy távolságra Mokalo-tól és Dingac-tól. A strandot könnyen megközelíthetjük 10-15 perc alatt gyalogosan is, ha követjük a partvonalat az Orebic-i rakparttól kiindulva.
A Trstenica strandon számos tengerparti kávézót találhatunk, ahol kellemesen elfogyaszthatjuk kedvenc italunkat és közben a napfény kellemes simogatását sem kell nélkülöznünk. A melegebb nyári napokon elvonulhatunk a magas fenyőfák árnyékába is. A strand teljes partszakasza szemben fekszik a Korcula-i szigetvilággal, egy sor kis szigettel Korcula és Orebić között. A Trstenica strand egy, a turisták által nagyon látogatott hely, így sokszor túlzsúfolt, de ennek ellenére mindig találhatunk annyi helyet, hogy leteríthessük törülközőnket vagy a napozó plédet. A strand kifejezetten alkalmas a kisgyermekek számára is, hiszen itt a tenger vize csendes, így a nagyobb felfújható játékszerek is bátran használhatóak.


Sport és szórakozás Orebić-ben

Mindazok, akik nem csak strandolni és fürödni jönnek Orebic-be, hanem az aktív pihenés különböző formáit szeretnék kipróbálni, számos lehetőség közül választhatnak, mint például az úszás, a szörfözés (főképpen a Pelješac-csatornában a Punta Liberan és a Perna-i turisztikai komplexum előtt), vagy a vízisízés, evezés, vitorlázás és víz alatti halászat. A könnyűbúvárok felfedezhetik a víz alatti növény- és állatvilágot, valamint számos víz alatti régészeti emléket is.


A szárazföldön is számos kikapcsolódási lehetőség áll a turisták rendelkezésére, mint például gyalogtúrák, távol az autóktól és a forgalomtól, kerékpározás és hegyi-biciklizés, a Pelješac legmagasabb csúcsa, a Szent Illés-csúcs irányába. A hegycsúcsról siklóernyővel vagy sárkányrepülővel is leereszkedhetünk, közben gyönyörködhetünk a Pelješac-csatorna és a környező szigetvilág szépségeiben.

A gyalogtúrák szerelmesei számos útvonal közül választhatnak. Karmen faluját és az itt található Karmen-i Szűzanya templomot két úton is meg lehet közelíteni. A Ruskovići faluba vezető úton balra kell térni vagy az Orebic-től nyugati irányba induló jelzett gyalogúton. A gyalogút a Škvar nevű negyedéből indul, mindjárt a "Karmen" bár mellett. A jelzett út egyenesen észak felé vezet, majd balra fordul a Viskovići külterület felé, innen egyenesen a Karmen-i Szűzanya templomhoz vezet. A XVII. századi plébániatemplomnál minden év július 16-án ünnepséget rendeznek. A templomtól délre egy régi rusztikus loggia áll, ahol különböző találkozókat szoktak szervezni. A templom körül több száz éves ciprusliget található, amely egész Dalmáciában ritkaság számba megy. Alig 50 méterrel észak-nyugati irányban találhatóak a XIV. század első felében épült Trstenik-i kapitányi kastély romjai. A Dubrovnik-i Köztársaság idején a helytartó kapitányokat kenézeknek nevezték. Innen a gyalogút dél felé vezet Karmen faluba.


 

 

Oldal: Helyszín
Kiadó apartmanok a horvátországi Orebicen! - © 2008 - 2025 - dalmacianyaralas.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat